„Magyarországon egyféle stílusú futballt szabad játszani, és ez a játékosságon alapul” – interjú a Pass&Move alapítóival
A Smartfootball egy olyan módszertan, amely szerint az agy formálható, és amely közel áll a magyar felfogáshoz, magyar néplélekhez, illeszthető a tradicionális magyar futballhoz. A Smartfootball képzését szervező Pass&Move alapítóival, Kővári Péterrel, Tóth Balázzsal és Bodnár Gáborral arról beszélgettünk, hogy miért olyan fontos az agy szerepe a futballban, ki a kreatív futballista, és hogy tud egy olyan edző kérdezni, aki nem szokott ahhoz, hogy kérdezzen.
– A Smartfootball egy olyan módszertan, amely szerint az agy formálható, és a minőség a tanulási folyamat alatt szerzett tapasztalattól függ. Miért olyan fontos a labdarúgásban az agy szerepe?
– A labdarúgás történelme során folyamatosan jöttek létre újabb és újabb filozófiák, edzésmódszerek. Volt, amikor a technikai tudás, volt, amikor a taktikai tudás elsajátítását tartották hangsúlyosnak. Volt – és még jelenleg is létezik –, az a felfogás, amely szerint az erőnlét a legfontosabb: nem kell túl sokat gondolkodni, elég, ha a csapat rendben van fizikailag. A Smartfootball azt mondja, nem lehet külön kezelni a technikai, a taktikai, a fizikális és a mentális felkészítést. Mert mindent lehet egyidőben, egyszerre fejleszteni. Ráadásul az agynak kiemelt szerepe van a labdarúgásban. A Smartfootball módszertana mögött a modern kori agykutatás eredményei állnak. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a tudomány következtetéseit adaptálták a futballoktatásra. Ezért újszerű a Smartfootball, és ezért olyan módszertan, ami a gondolkodásra, az agy szerepére épít.
– A tradíciókutató, az MTK pre-akadémia szakmai tanácsadója, Ferenczi Attila a Smartfootball-képzést követően azt mondta, egy olyan oktatásmódszertanról van szó, amely közel áll a magyar felfogáshoz, a magyar néplélekhez, és kiválóan illeszthető a tradicionális magyar futball gondolkodásrendjébe. Miért?
– A Smartfootball a játékosságból, a játékon keresztüli oktatásból indul ki. A tanulás játék közben történik. A futballisták nem hajtanak végre izolált gyakorlatokat, olyanokat, amelyek nem modellezik a mérkőzésen előforduló szituációkat. Az edzések során gyakorlatilag egy mérkőzést játszanak le. Vannak kisebb és nagyobb területű, egyszerűbb és bonyolultabb játékok, de minden a játékosságra, a játékra épít. Hiszünk abban, hogy Magyarországon egyféle stílusú futballt szabad játszani, és ez a játékosságon alapul. Egyszerűen azért, mert ez áll közel a magyar néplélekhez. Az, hogy a kapustól indulva építjük fel a játékot, együttműködünk, kezdeményezünk, támadunk, gólokat szerzünk. Kevés az analitikus, izolált rész, nagyon sok a játékon keresztül oktatás.
– Ha már magyar felfogás, magyar néplélek. Hogyan jellemeznétek a magyar futballistát?
– A magyar játékos, ha megérkezik az edzésre, játszani szeretne, nem futni a semmibe. Ezért minden feladat a labda köré kell, hogy épüljön. Ha van labda, társak, lehet cselezni, passzolni, már szívesebben dolgozik. Minden olyan gyakorlatot, ami közel áll a játékhoz, azt szereti. És ezáltal fejlődnek sokkal gyorsabban a magyar gyerekek. Persze, rá lehet erőltetni a gyerekre bármit, de szinte biztos, hogy az, akit nem a játékkal próbálnak megfogni, az nem valószínű, hogy újra eljön az edzésre. De nemcsak a magyar gyerekekre, de a felnőttekre is igaz a játékközpontúság. Ez az, ami inspirálja, élteti őket. És ha már tradíció, a Smartfootball módszertana merít a grund korszakából, abból az időszakból, amikor mindenki a játék által tanult.
– Váltsunk nézőpontot. Ha egy szülő vagy egy, a módszertant nem ismerő futballedző beül egy Smartfootball-előadásra, mit kap? Milyen ismeretekkel lesz több?
– Több minden kerül szóba a képzésen. Az, hogy miért az agy áll a központi helyen a képzésben. Azt, hogy a Smartfootball játékfolyamatokban gondolkodik. Szó esik a pályán történő tanulás folyamatáról, arról, hogy a játékost miért kell hagyni hibázni, tapasztalni. Rámutatunk, hogy a tanulás nem problémákra, hanem tapasztalatokra épül. Beszélünk a döntéshozatalról, arról, hogy a futball a folyamatos gondolkodás és döntések sportja.
Úgy látjuk, hogy a magyar futballszakma máshogy gondolkodik a döntéshozatalról, mint a Smartfootball. Fontos kifejezés a gátlás, a döntéshozatal folyamatában ugyanis a játékos nem kiválasztja a három-négy opció közül a szerinte helyeset, hanem blokkolja, gátolja a szerinte rossz opciókat, s ezáltal születik meg a döntés.
Persze, mindez nagyon rövid idő alatt történik meg. Az edző feladata, hogy reflektáljon arra, amit egy-egy gyakorlat, edzés során lát. Felhívja a figyelmeket arra, mitől működhet jobban egy gyakorlat, kérdésekkel világítson rá a problémákra. Az edző nem ad kész megoldást, kérdéseken keresztül rávezet a problémákra. Ezért kell megtanulni az edzőknek jól kérdezni. És ezért kell érteni a játék folyamatát. Kiemeljük továbbá a pozitív érzelmi környezet fontosságát. Mert csak olyan környezetben tud bátran megnyilvánulni egy gyerek, ahol jól érzi magát. Ha egy gyerek bátor, akkor hibáktól sem fél, ez pedig segíti a tanulási folyamatát. Ennek a folyamatnak a végén születik meg a pályán az ösztönszerű, tudatalatti döntés.
– A Smartfootball célja, hogy kreatív labdarúgót képezzen. Hogyan definiálható a kreatív futballista?
– A kreatív labdarúgó az adott játékhelyzetben a legjobb megoldást választja, amivel egyúttal megtéveszti az ellenfelet. Döntése csapata és saját maga számára is előnyös. És mindezt nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is végre tudja hajtani. Sok az olyan labdarúgó, aki a definíció első fele alapján kreatív, de a technikai képességei nincsenek olyan szinten, hogy azt, amit kigondolt, kivitelezze. A magyar futballgondolkodásban a kreatív labdarúgó képzése azt jelenti, hogy egy játékos azt csinál, amit akart. De ez káoszhoz vezet. Le kell korlátozni a lehetőségeket, stílusban kell gondolkodni, ami a játékosnak opciókat ad, és ebben a keretben tud jól és hatékonyan kiteljesedni a kreatív futballista.
– Mert egy gyerekbe az mélyül el a legjobban, ha abból tanul, amit átél, megtapasztal.
Ha egy edző rögtön a megoldást mondja, akkor a gyerekben folyamatosan ott mocorog a kétely, hogy tényleg jó lesz-e úgy, mert tapasztalat nélkül hajt végre egy feladatot.
Ez a tapasztalás az élet bármely területére érvényes, nem csak a futballra. De a befogadó tanulás és a gondolkodó tanulás szisztémája mögött generációs különbségek is megfigyelhetők. Van az a generáció, amelyik a direkt utasításos módszer rendszerében nőtt fel. Abban, hogy „jó katonákat” nevel. Megadja a megoldást, és azt visszaköveteli. Ezzel a módszerrel nem lehet kreatív játékost nevelni. Egyszerűen azért, mert ezáltal a labdarúgó algoritmust hajt végre direkt utasításos módszerrel. Ha viszont tapasztalati úton történik az oktatás, akkor az egy sokkal mélyebb tudást eredményez. És ezért nem mindegy az edző személye. Ha valakinél egy tehetséges, kreatív gyerek futballozik, de a direkt utasításos rendszerben nő fel, akkor sosem fog kiteljesedni.
– Magyarországon az oktatás jelentős részben frontális módon zajlik. Tehát a befogadó a direkt utasításon alapuló tanulást részesíti előnyben a gondolkodó tanulás helyett. A gyerekek többsége ilyen rendszerből érkezik.
– Ez így van, és ennek a tanulási folyamatnak a megváltoztatása a gyerekben nehéz és lassú folyamat. Az MTK-nál például erre azt a megoldást találtuk ki, hogy már az U6-os korosztályba bekerülő gyerekek ezzel az oktatási módszertannal találkoznak. Ezáltal van időnk, mert, amikor 16 évesen találkozik valaki ezzel a felfogással, akkor ott már nagyon nehéz változtatni.
– Mivel nincsenek hozzászokva ahhoz az iskolában, hogy megkérdezzék őket, hiszen a tanár csak átadja nekik az anyagot, ezért többnyire megdöbbennek. Azt lehet látni rajtuk, vacillálnak, hogy most akkor tényleg kérdezhetnek, válaszolhatnak az edzőnek. Annak, aki nehezen nyílik meg, segít, ha más elkezd beszélni, így rájön, lehet együtt gondolkodni, bátran meg lehet nyílni. Amint rááll az agyuk, sokkal nyitottabbak lesznek. De a legfontosabb még is az, hogy a gyerekek megértik, bizony lehet hibázni. A hiba a folyamat része, abból tanulnak.
– A gondolkodó tanulás alapvetése a kérdés, ahogy azt a Smartfootball is vallja. De hogyan tud egy olyan edző kérdezni, aki nem ahhoz szokott, hogy kérdezzen?
– A válasz ugyanaz, mint a gyerekek esetében. Ez egy hosszú tanulási folyamat. Meg kell ismerni az alapvetéseket, el kell kezdeni használni, tapasztalni, közösen a gyerekekkel. És odafigyelnie az edzőnek saját magára. Tudok olyan kollégáról, akinek dolgoznia kellett azon, hogy a kommunikációja, személyisége hozzásimuljon a Smartfootball módszertanához. Amikor ez megtörtént, az addigi problémák jelentős része megszűnt.
– Szintén fontos állítása a módszertannak az, hogy első a személyiség, utána jön a labdarúgás. Miért?
– A módszer alapvetése, hogy önálló, problémamegoldásban gondolkodó embert neveljen, olyat, aki fel meri vállalni magát, a véleményét, a gondolatait. Nemcsak az edzésen, hanem az élet más területein is. Az edzéseken tanult, kapott értékeket kiviszi a játékos a civil életbe. Együtt gondolkodik másokkal, meghallgatja más ember véleményét. Ha úgy érzi, kérdez.
– A Pass&Move futballszakmai közösséget, képzőműhelyt azért hívtátok életre, mert hisztek a magyar futball fejlődésében, szeretnénk tevőlegesen hozzájárulni ehhez.
– Alapvetően azt látjuk, hogy rossz a magyar edzők társadalmi megítélése. A profi magyar futball pedig visszatükrözi ezt. Alig kapnak lehetőséget a magyar szakemberek. Németországban ki tudott alakulni egy újhullámos réteg, ahol már nem kell feltétlenül Bundesliga-játékosnak lenni ahhoz, hogy futballedzőként karriert építs. Ugyanezt a folyamatot szeretnénk beindítani Magyarországon. Van már egy olyan réteg, amely befogadó, nyitott, vágyik arra, hogy tanuljon. Folyamatosan képzi magát. Továbbá szeretnénk, hogy legyen a magyar edzői társdalomnak érdekérvényesítő ereje. A Pass&Move célja, hogy legyen gyűjtőplatform, hogy építsük és segítsük a magyar edzőket. Hogy a magyar klubtulajdonos magyar és ne külföldi edzőben gondolkodjon. A cél az, hogy a magyar élvonal jó, tanult, nyelveket beszélő magyar edzőkkel legyen tele.
Kiemelt fotó: Dunamenti Iskola/Youtube
Kapcsolódó cikkek

Miért van romokban a futball-akadémia rendszer? – Max története
Ha arra kérnének, hogy gondolj egy futballista csodagyerekre, aki végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, lenne pár választási lehetőséged. Freddy Adu, Hachim Mastour vagy Sonny Pike mind kiváló példa lenne. De mi van, ha azt mondom, ők a szerencsések közé tartoznak?

Készségszerzés az utánpótlásképzésben
Sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk, illetve elemezzük a játékosképzés folyamatait, hogyan lehet korunk futballjának mércéjével mérve minőségi labdarúgókat képezni. Célunk, hogy párbeszédet indítsunk az olvasók és a szakmai oldalon állók között, ezzel segítve az itthoni labdarúgás kulturális fejlődését, valamint hogy képet kapjunk az akadémiákon folyó munkáról.

Az utánpótlásképzés trendjei
Új sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk, illetve elemezzük a játékosképzés folyamatait, hogyan lehet korunk futballjának mércéjével mérve minőségi labdarúgókat képezni. Célunk, hogy párbeszédet indítsunk az olvasók és a szakmai oldalon állók között, ezzel segítve az itthoni labdarúgás kulturális fejlődését, valamint hogy képet kapjunk az akadémiákon folyó munkáról.